ουρακοτάγκος

De la Wikționar, dicționarul liber

greacă

(Ελληνικά)

Variante

Etimologie

Din engleză orangutan < limba malaieză orang utan („omul pădurii”).

Pronunție

  • AFI: /u.ɾa.kɔ.'taŋ.ɡɔs/


Substantiv

ουρακοτάγκος (ourakotánkos)

Declinarea substantivului
ουρακοτάγκος
m. Singular Plural
Nominativ ουρακοτάγκος ουρακοτάγκοι
Genitiv ουρακοτάγκου ουρακοτάγκων
Acuzativ ουρακοτάγκο ουρακοτάγκους
Vocativ ουρακοτάγκε ουρακοτάγκοι
  1. (zool.) urangutan
  2. (depr.) persoană urâtă

Referințe