ember
(English)
Etimologie
Din engleza veche ǣmyrge < proto-germanică *aim-uzjon.
Pronunție
Substantiv
ember, pl. embers
Vezi și
Etimologie
Din engleza medie ymber.
Adjectiv
ember (necomparabil)
Referințe
(magyar)
Etimologie
Origine necunoscută. Poate de origine fino-urgică.
Pronunție
- AFI: /'ɛmbɛr/
Substantiv
ember, pl. emberek
Cuvinte derivate
Cuvinte compuse
- embercsempész
- embergyűlölet
- emberkereskedelem
- emberöltő
- emberrablás
- farkasember
- fiatalember
- hóember
- szakember
- tejesember
- özvegyember
- úriember
- üzletember
- Pókember
Expresii
- a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát
- ember a vízben
- ember tervez, Isten végez
- más idők, más emberek
- nem a ruha teszi az embert
- sok jó ember kis helyen is elfér
- változnak az idők, változnak az emberek
- ember embernek embere
- ember embernek farkasa
- éhes ember nem válogat